Insel der Pag
Die kroatische Insel Pag (deutsch veraltet auch Baag, italienisch Pago) befindet sich an der Adria-Küste nördlich von Zadar in Norddalmatien. Pag hat eine Länge von 58,25 km und ist mit 284,18 Quadratkilometern der Fläche nach die fünftgrößte Insel der Adria. Insgesamt hat die zwei bis zehn Kilometer breite Insel ca. 8.400 Einwohner. Die größten Orte der Insel sind die traditionelle Inselhauptstadt Pagsowie Novalja.
Die Küstenlänge beträgt 302,47 km, davon sind 84 km Sand- und Kieselstrände.
Die Flora auf Pag ist geprägt von Steineichen, Pinien, Schilf und Olivenbäumen, aber auch Aleppo-Kiefern wachsen dort. Die zahlreichen Schafe ernähren sich vornehmlich von Kräutern wie zum Beispiel Salbei und Thymian, die sie auf der felsigen Oberfläche der Insel vorfinden.
Neben der Fischerei und der Meersalzgewinnung spielen der Weinbau und der Tourismus eine wichtige wirtschaftliche Rolle. Der Paški sir (Pager Käse) ist eine international bekannte Käsespezialität.
Den Touristen wird alles geboten, was man auch aus anderen Urlaubsdestinationen des Südens kennt. Die Trödelmärkte an den Strandpromenaden, an denen es von der Sonnenbrille über Muscheln, T-shirts, Souvenirs und Schnorchelzubehör bis hin zur Crêpe und der Zuckerwatte alles gibt, was die Herzen der Urlauberfamilien höher schlagen lässt. Sowohl kleine Geschäfte als auch große Supermärkte bieten alles, was der Mensch benötigt.
Immer mehr Deutsche zieht es mittlerweile auf diese Insel. Sie genießen hier ihren Adriaurlaub oder werden sesshaft. Da die Insel bequem mit dem Auto erreichbar ist, die kleinen Orte aber trotz allem Service eine traumhafte Ruhe bieten, fühlen sich gerade Familien hier besonders wohl.
Der Partybeach Zrce ist im Sommer DER Treffpunkt für junge Leute schlechthin. Pag hat es gut verstanden, hier einen Szenetreff der Jugend zu integrieren, ohne dass der Rest der Insel darunter leiden muss. Hierher zieht jedes Jahr im Sommer sogar die größte kroatische Diskothek aus Zagreb. Im Kontext mit weiteren Clubs wird jeden Abend eine perfekte Beachparty zelebriert, die mittlerweile tausende von Jugendlichen aus ganz Europa anzieht. Ibiza war gestern. Zrce ist heute!
Der Rest der Insel hat sich voll auf den Familienurlaub konzentriert. Hier kann man private Apartments noch direkt vom Vermieter bekommen, ohne Agenturen bemühen zu müssen. Dank der Anreise mit dem eigenen PKW und den günstigen Unterkünften ist ein Familienurlaub hier noch bezahlbar.
Das Meerwasser hat um die Insel Pag europäische Spitzenqualität. Auch der aktuelle Test der EU-Kommission aus dem Jahr 2013 ergab für ausnahmslos jeden der getesteten Strände die Bestnote "Excellent". Gerade Taucher wissen die ansonsten nur aus der Karibik gewohnten Sichtweiten von 40 m und mehr unter Wasser zu schätzen.
Im Norden ist die Insel von bis zu tausend Jahre alten Olivenbäumen bewachsen. Das kaltgepresste Olivenöl aus Lun hat Spitzenqualität. Fährt man von Lun Richtung Süden, durchquert man die Stadt Novalja. Sie bietet unzählige Restaurants, Eiscafes, Konobas und Geschäfte. Abends erwacht mit Einbruch der Dunkelheit ein reges Treiben in den vielen Gassen rings um den Hafen. Bummeln und genießen stehen für die Touristen auf dem Programm. Man kann Malern und Straßenkünstlern zuschauen und natürlich shoppen.
Die Kroaten haben die Insel früh besiedelt; danach entwickelte sich Kesa als wichtigste Siedlung (ein Teil davon ist der heutige Ort Novalja). König Petar Kresimir IV. hat den Nordteil der Insel der Kirche von Rab geschenkt (1071); der Südteil der Insel fiel Zadar zu. Im Mittelalter war Pag der Schauplatz häufiger Auseinandersetzungen zwischen den Einwohnern von Rab und Zadar. Ende des 12. Jh., nach dem Untergang von Kesa, übernimmt die Stadt Stari Pag die führende Rolle auf der Insel.
Von 1409 bis 1797 steht Pag unter venezianischer Herrschaft, danach teilt es das Schicksal des übrigen Dalmatiens unter der Herrschaft Österreichs. Nach der deutsch-italienischen Aggression wurde die Insel 1941 von italienischen Truppen besetzt, danach stand sie unter deutscher Besatzung. 1945 erfolgte der Anschluß an Kroatien.
Pag-sziget az Adria-i tenger északi részén fekszik, Horvátország ötödik legnagyobb szigete. Területe 285 négyzetkilométer és 270 km-es tagolt partjával pedig a leghosszabb tengerpart vonalú, öblökben, szurdokokban, hegyfokokban és strandokban bővelkedő szigete. A sziget 24 településén több mint 8000 ezren élnek. Pag egy különleges látványt nyújtó sziget, igaz, hogy Horvátországban csodálatos nyaralóhelyek vannak, de a Pag-szigeti panoráma semmihez sem hasonlítható. Szinte a sziget egészén csak fehér homokos síkságot és óriási sziklákat lehet látni, kevés a fás, zöld terület. Inkább csak bokrokat, olaj és fügefa ligeteket lehet látni. A sziget kopársága annak tudható be, hogy ki van téve a bóra szél állandó ostromának. A helyiek turizmusból, birkatenyésztésből, olíva termesztésből és a sajtkészítésből élnek. A szigeten egyedülálló a növényvilág -ahol vékony fű, alacsony aromás növények, zsálya és szalmavirág nőnek-, amelyek a pagi juhok táplálkozásának alapját képezik, és ezek adják meg a híres pagi sajt különleges ízét.
A sziget nagyszerű fürdőzési lehetőségeket kínál, sok csodás strand található itt, de aki nem szeretne zsúfolt strandokon napozni, pancsolni, az a sok rejtett kis öböl valamelyikénél is fürdőzhet. A Pag-sziget, a szórakozás szempontjából is számtalan lehetőséget kínál. A strandokon általában már nappal elkezdődnek a beach partyk, és szinte minden településen több szórakozóhely várja a pörögni vágyókat. A Pag-sziget egyaránt tökéletes hely a nyüzsgésre vágyók számára és a nyugodt nyaralást kedvelők számára is. A sport kedvelői is jól fogják itt érezni magukat, mivel egy több mint 100 kilométeres kerékpár úton van lehetőségük biciklizni és a sziget természeti adottságainak köszönhetően a sziklamászásra is lehetőség van. Aki jobban kedveli a vízi sportokat, az búvárkodhat vagy vitorlázhat.
Gasztronómia
A szigetről szólva a gasztronómiai kínálatról sem szabad megfeledkezni. Itt mindenki a híres pagi juhsajtot kóstolgatja. A "pazski szir-t", vagyis a juhsajtot, érlelésekor többször megkenegetik olívaolajjal, de a helyiek néha evés közben is így tesznek a sajtfalatkákat. A hatvan kilométer hosszú, napsütötte kopár sziklákkal tarkított szigeten, füge és olíva olajat is érdemes vásárolni, mert kiváló minőségűek. A horvátországi szigetek bármelyikén járva kötelező elem a tengeri finomságok megkóstolása. A hagyományos sülthalon, tintahalon kívül itt ettük az utóbbi évek talán legjobb polipját és a borban párolt feketekagylót se hagyja ki senki, aki erre jár. Fenségesen finom, ráadásul nem is túlságosan drága. S ha már a gasztronómiai örömöknél járunk, említsük meg az országosan is elismert helyi specialitást, a zsályás bárányhúst, amiről ugyancsak nem szabad megfeledkeznünk, ha Pag szigetén járunk.
Pag-sziget történelme
Pag szigete már a neolitikumban (újkőkorszak vagy csiszoltkő-korszak) is lakott terület volt. Mint a régió legtöbb akkoriban lakott településén itt is illír törzsek laktak. Az illír törzsek nagy családjához tartoztak a liburniak is. A liburni törzsek jelenlétére utalnak annak a nekropolisznak a maradványai, melynek a neve Mihovilje volt, a jelenlegi Novalja település mellett. A római birodalom Kr.e. az I. században vetette meg a lábát a szigeten. A római megszállás közel hét évszázadon keresztül tartott, ezalatt a rómaiak számos fejlesztést hajtottak végre a kor kívánalmainak megfelelően. Ekkoriban három nagy templomot is építettek, valamint megerősítették Caska, Novalja és Kosljun városait is. A régészek a római kor nyomaira bukkantak a Zrce strandnál is, ahol egy római temető maradványait tárták fel, valamint egy kőfejtőt Novalja északi felén. A VI. században szláv népek költöztek a szigetre, majd a VII. században a horvátok. Később az ide érkező horvát törzs kettészakad az északi Rab-i részre, valamint a déli Zadar-i közösségre. Ekkoriban sűrűn előfordultak összetűzések a két rokon népcsoport között, melyek a közép korban is előfordultak. Ennek a Velencei Köztársaság seregei vetettek véget, amelyek elözönlötték egész Dalmáciát és számos szigetet, várost a hatalmuk alá hajtottak. A Velencei Köztársaság elleni hadviselésbe III. Béla királyunk 1180-ban csatlakozott, aki elfoglalta Pag-ot és a Magyar Korona gyarmatává tette. 1244, III. Béla király utóda, IV. Béla Pag-nak szabad királyi város címet ajándékozott. A XIII. században területi vita alakult ki a Pag-sziet hovatartozását illetően a zadari királyság és Pag között, amely miatt a Krk-i Frigyes herceg az egész szigetre igényt tartott. A vita végére a Velencei szenátus tett pontot, így a sziget Zadar fennhatósága alá került. Az ezt követő időszak területi villongásokkal telt, a Pag-iak és a Zadar-iak között, melynek 1403-ban Nápolyi László vetett véget. A XV.-XVI. században a sziget és települései virágkorukat élték, leginkább a sókitermelés miatt. A Pag és Rab közötti vita mégsem szűnt meg teljesen, egészen a XVI.-XVII. századig, amikor a törökök elözönlötték az egész régiót, többek között Pag-ot is. Ekkoriban a sziget szinte teljesen elnéptelenedett, alig volt ezer-ötszáz lakosa.
A törököket azután a velenceiek űzik el a szigetről, majd amikor a Velencei Köztársaság megbukott, a sziget a Habsburg birodalom, később pedig az Osztrák-Magyar Monarchia részévé vált. 1805 és 1813 között Napóleon seregei lerohanják Európát, így a Pag-sziget is a birodalom részévé válik, majd Napóleon bukása után ismét az Osztrák-Magyar Monarchiához csatolják. Pag szigete az I. Világháborúig marad a monarchia része, ekkor Itália szállja meg. Az olasz megszállás a II. Világháborúig tart, a fasiszta Olaszország bukásáig. Ebben az időszakban koncentrációs tábort tartanak fent a szigeten. A háború után Pag szigetét a Tito-i Jugoszlávia részét képezi egészen 1991-ig, amikor Horvátország kinyilvánítja függetlenségét.
Pag kultúrtörténeti kincsekben gazdag városa a 20 kilométernyi aprókavicsos és homokos partszakaszok által karéjozott Pagi-öbölben telepedett meg. A várost és az azonos nevű szigetet nemzeti parkok ölelik körbe. Délről a kisebb-nagyobb szigetekkel és zátonyokkal rendelkező Kornati, míg az északi, szárazföld felőli részen a kellemes pihenést, a sűrű erdőkben megtett kellemes sétákat és a lenyűgöző vízesések látványát kínáló Plitvicei-tavak. A Paklenica és az Észak-Velebit nemzeti parkok is közel vannak, sőt a Krka Nemzeti Park sincs messze, amely áttetsző vizű zuhatagainak sorával és a Krka-folyó szurdokában megtelepedett Visovac szigettel gyönyörködtet.
